A Verderair egy sűrített levegővel hajtott, a térfogatkkiszorítás elvén működő membránszivattyú.
Működését az alábbi ábrákon, három fázisban szemléltetjük:
1. A levegőszelep a sűrített levegőt a bal oldali rugalmas membrán mögé irányítja. Amennyiben a sűrített levegő nyomása nagyobb mint a folyadékkamrában uralkodó nyomás, a levegő a membránt a folyadék kamra felé tolja és ezzel a folydékot kiszorítja a kamrábó. A áramlásának irányát a folyadéktérben elhelyezett két szelep határozza meg. A legelterjedtebb szelep a golyós szelep, melynek zárásához a gravitáció is besegít. Példánkban az alsó golyós szelep rázva van, a golyó ráül a szelepülékre. A kamrában lévő anyag (legyen az gáz vagy folyadék), a kamrát csak egy irányban, a felső szelep felé hagyhatja el. A kamrában lévő közeg a kamra méretének csökkenése miatt szorult helyzetéből szabadulni igyekszik, ezáltal az alsó golyót méginkább ráfeszíti az ülékre, míg a felső golyót megemeli és kisurran a keltkezett résen. Innen a két kamrát összekötő vezetékbe jut, egészen a másik kamra tetején lévő szelepig. Itt a szelepgolyó hasonlóan rajta ül az üléken, és meggátolja a folyadék beáramlását a másik kamrába. A folyadék tehát csak a felső összekötő irányában tudja elhagyni a szivattyút. Amennyiben a nyomócsonkon megjelenő nyomás kisebb, mint a táplevegő nyomása, a szivattyúzás megindul, ha nagyobb vagy egyenlő, nincs áramlás (mindkét felső szelep zárva marad). Ha a túlnyomás következtében a bal oldali membrán elindul balra, magával húzza a jobb oldali membránt is, mert azok középen egy merev rúddal ösze vannak kötve. A jobb oldali membrán most kipufogási fázisban van, azaz a membrán mögötti levegőt a kipufogón keresztül kiengedi a környezetbe. Ezzel egyidejúleg a jobb oldali kamra mérete megnő, benne vákum keletkezik, mely megemeli az alsó szelepgolyót és azon keresztül folyadékot (leevegőt) szív a jobb oldali kamrába..
2. Amikor a túlnyomásos membrán, membrán 1 eléri a mozgás határát, a levegőszelep átirányítja a sűrített levegőt a membrán 2 hátsó oldalához. A levegő a membrán 2-t távolítja a szivattyú középpontjától, mialatt a membrán 1-t a középpont felé húzza magával. A membrán 2 a megnövekedett hidraulikus nyomás következtében a szívó golyós szelepet rápréseli az ülékre (zár). Úgyanezen hidraulikus erők a nyomó golyós szelepet elemeli az ülékről (nyit), mialatt az ellentétes oldalon a nyomó golyós szelep az ülékre préselődik (zár) a folyadékot a szivattyú nyomóágán keresztül préselve. A membrán 1 a szivattyú középpontja felé való mozgása vákuumot hoz léttre az 1 folyadék kamrában. A külső légnyomás a szívó golyós szelepet az ülékről elemeli (nyit), miáltal folyadékot présel a bemeneti csövön keresztül. A folyadék a szívó golyós szelepen áthaladva megtölti a folyadékházat.
3. A löket befejeztével a légszelep visszairányítja a levegőt a membrán 1 hátsó oldalához és elkezdődik membrán 2 kipufogási üteme. Mialatt a szivattyú eléri a kezdő pontját minden membránmegtesz egy levegő kipufogási ütemet vagy egy folyadék kinyomó ütemet, ez alkot egy teljes szivattyúzási ciklust. A szivattyú az alkalmazás kondícióitól függően megtehet néhány ciklust, míg teljesen feltöltődik folyadékkal. A membránokat a hosszabb élettartam biztosítása érdekében levegő irányítja. A szivattyú különleges kialakítása biztosítja a magas nyomást és nagy hatásfokú üzemet. A szívó és nyomó szelepek lehetnek golyós vagy hengeres szelepek is.
Print